Működteti a Blogger.

2014. április 18., péntek

Beszélnünk kell Kevinről

Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről

Na persze a legtöbb gyerek hajlamos a rombolásra. A dolgokat könnyebb szétszedni, mint összerakni, és bármilyen akkurátusan készült is fel arra a csütörtökre, ezek az előkészületek közel sem lehettek olyan megerőltetőek, mint az lett volna, ha inkább összebarátkozik azokkal az emberekkel. A megsemmisítés ilyenformán a lustaság egy formája. Mégis a tevékenység által előidézett elégtétellel jár: rombolok, tehát vagyok. Azonkívül az alkotás a legtöbbek számára feszes, koncentrál tevékenység, amitől felhólyagzik az ember keze, míg a vandalizmus felszabadít: valóságos művésznek kell ahhoz lenni, hogy valaki a zabolátlanságát pozitív megnyilvánulásra késztesse. És a rombolás egyfajta birtoklással, meghittséggel, amolyan kisajátítással jár.

Mindenképpen szerettem volna írni erről a könyvről, de már hónapok óta nem tudok. Anno 2 éve karácsony és szilveszter között néztük meg a filmet. Jó, hát felmerülhet mindenkiben a kérdés, hogy hogy lehettünk ennyire hülyék, hogy a szép és vidám karácsony utáni dolgokat egy ennyire nyomasztó filmmel csesszük szét, de hát bevallom nem gondoltam, hogy problémás lesz. Elég sok volt az Oscar jelölés úgy voltunk vele a Férfival, hogy igen ezt látni kell, hogy megérdemli-e és egyáltalán. Valóban megérdemelte Tilda Swinston és a Kevint alakító Ezra Miller is a jelölést/díjat, de a film iszonyúan felkavaró volt. Ezekre a filmekre szokták azt mondani, hogy elvont és hogy beteges. Nem csak a sztori, hanem a képek, az egész hangulata. Az alakítások zseniálisak, most hogy elolvastam a regényt és visszaemlékszem a filmre, azt hiszem minden tökéletes volt. Már ami ebben a témában illetve helyzetben tökéletes lehet.

képek a filmből

Azt hittem nem lesz gond a könyvvel, majd így 1 év távlatából, úgy voltam vele, hogy a filmet is elfelejtettem. Vagyis inkább elzártam az agyam egyik olyan hátsó zugába, ahol olyan élményeket őrzök egy dobozban, amire jobb ha sötétség borul. Ide kerülnek az iszonytató és/vagy paráztató filmek félelmetes jelenetei, a borzalmas könyves történések és egyéb rémálmok. Azt hittem tényleg nem lesz gond a Beszélnünk kell Kevinről könyvvel hiszen már vizuálisan láttam, átéltem... Persze én hülye feltettem a várólistámra a könyvet, és mivel decemberben csak ez az egyetlen könyv árválkodott utolsóként ott, muszáj volt belekezdenem a regényébe. Azt hittem könnyű lesz.

Hogy könnyű volt-e?

Nem.

Iszonyat nehéz volt, akár csak erről a regényről bármit is írni. Nem azért, mert spoileres lenne (részben az is lenne, annak aki a filmet se látta, és a könyvről sem tud semmit se, és a fülszövegét sem olvasta még el), hanem azért mert lelkileg annyira megterhelő, hogy erről épp ember szerintem nehezen ír bármit is.

Csak olyanokat lehet szenvedésnek kitenni, akiknek van lelkiismeretük. Csak olyanokat lehet büntetni, akiknek meghiúsítható reményeik vagy eltéphető kötelékeik vannak, akiket érdekel, hogy mások mit gondolnak róluk. Igazából csakis azok büntethetők, akik egy kicsit már jók.

A történet szerint adva van Eva, a szerkesztőként dolgozó nő, aki utazásairól szóló könyvei miatt bejárja az egész világot és ott van a mindig vidám és vicceskedő Frank, akivel egymásba szeretnek. Eva sokáig húzza a gyerekvállalás kérdést, ám Frank annyira szeretne, hogy beadja a derekát. Eva nehezen mond le az utazásokról, a gondtalan felnőtt létről, de elhatározza magát és szinte rögtön teherbe esik. Együtt várják Kevint, aki miután megszületett mindent megváltoztatott.

A kisfiú nem átlagos. Nincs külsőre semmi szokatlan rajta, olyan mint a többi kisfiú, ám szokásai nagyon furcsák. Csecsemő korában állandóan sír, és ahogy cseperedik egyre több fura dolog történik Kevin körül. Ezeket Eva észreveszi, Frank viszont mindig bemagyarázza, hogy a nő túldramatizálja a dolgokat. Eva érzi, hogy valami nincs rendben Kevinnel, valami van Kevinben. Valami sötét, valami nem emberi, valami kegyetlen, valami olyan, ami hatással van az egész családra, és még annyi más emberére is, mint később kiderül.

Kevint felnevelni hatalmas lelki erő lehetett és mindezt úgy tudjuk meg, hogy a regény Eva Franknak írt leveleit tartalmazza. Az egész könyv egy levélrengeteg. Egymás utánban íródott (néha kusza) levelek, amikben Eva elmeséli Franknak, hogy miket érzett a terhessége alatt, hogyan élte meg Kevin fejlődését, hogyan élte túl Kevin kamaszkorát, és hogyan éli túl az egyes napokat azóta, amióta....

A regény iszonyatosan nyomasztó. Lapról-lapra, levélről-levélre húz valami végeláthatatlan sötét mélység felé, aminek az alján ott mosolyog a kegyetlen Kevin, aki elkövette ezeket a borzalmakat. Hidegvérrel, mosolyogva, előre megfontolt szándékkal, érzelemmentesen. Az utóbbi időben nem olvastam olyan könyvet, amiben ennyi mértékű fájdalom, ennyi mértékű őszinteség, ennyi mértékű megdöbbentő dolog lett volna.

Lionel Shriver nyelvezete, akárcsak ez az egész téma nem könnyű Ez nem az a könyv, amit szerintem könnyen végigolvas az ember fia/lánya. Nekem több hét kellett hozzá, és nem csak azért mert nyomasztó volt, hanem azért is mert sok olyan kifejezés, vagy mondat volt benne, ami megállásra kényszerített. Újra el kellett olvasnom egy-egy részt, hogy felfogjam mit is akar Eva leírni, mire is akar utalni vagy el kellett gondolkozzam, hogy miért is írja mindezeket. Ráadásul a regényt ahogy egyre halad előre a történet, körbelengi valami sötét dolog, amiről tudod, hogy ott van, és ha elolvasod tudod, hogy nagyon fog nyomasztani. Mint, amikor történik egy baleset, és tudod hogy nem kéne odanézni, nem kéne látnod, mert tudod, hogy rosszul leszel, hogy gusztustalan lesz, hogy felkavar, hogy fájni fog a lelked, hogy utána ez fog a fejedben járni majd napokig/hetekig. De akkor is oda nézel, csakúgy mint ahogyan én is végigolvastam a könyvet, illetve megnéztem a filmet.

Nem vagyok benne biztos, hogy meg akarom érteni Kevint, hogy akarok magamban találni egy olyan tintafekete belső kutat, amelynek mélyéről nézve értelmet nyer, amit művelt.

Nem mondom, hogy még egyszer el fogom olvasni, nem mondom, hogy igazat adok Evanak, Franknek, Kevinnek vagy bárkinek is a sztoriban. Nem ítélkezem, nem bírálok, nem mondom el, hogy szerintem mit kellett volna másként csinálni, mert itt mindenkinek vannak igazságai, mindenre találni logikus választ szerintem.Shriver egyszerűen csak kiteszi Eva érzelmeit pőrén, meztelenül, lecsupaszítva, hogy közelről megnézhesd, felfoghasd, megrökönyödj, eliszonyodj, együtt érezz, vagy egyszerűen csak átéld. 

Értékelés: 5/4.5

A maga nemében zseniális a Beszélnünk kell Kevinről könyv, de nem tudok rá 5/5-öt adni rá. Közel áll hozzá, de nem tehetem. Mert nem szabad, nem lehet egy ennyire fájdalmas regény a legjobb. A maximális. Kevin nem érhet ennyit, mert gyűlöltem és egyszerre iszonyodtam a karakterétől olvasás közben.

Ugyanakkor iszonyatosan szomorú és rettentően dühös voltam néhány jelenetnél. Legszívesebben belezuhantam volna a könyvbe és addig ütöttem volna Kevint, amíg észhez nem tér. Szaladtam volna megakadályozni a kegyetlenségeit, hogy ne okozzon fájdalmat Celiának, Evának és Franknek, az iskola társainak, és a nagyszüleinek. De tudom, hogy ez nem segített volna. Ahogy az sem, hogyha addig ráztam volna Eva-t, amíg rá nem jön, hogy akkor jár a legjobban ha elhagyja Kevint és Celiával (Eva másik gyereke, Kevin húga) és Frankkel együtt elmennek Afrikába a szavanna kellős közepére.

Lövésem sincs honnan szerezte a regényhez az író az ihletet, de azt hiszem nem is szeretném tudni. Tudom, hogy naponta születnek ilyen fiúk (és lányok is) a világon mint Kevin, így majdnem, hogy naponta érkeznek fiatalok által elkövetett kegyetlenségekről hírek, így Shrivernek volt honnan táplálkozni. Bekapcsolt egy híradót vagy megnézett egy összefoglalót, esetleg nézelődött egy kicsit a neten és hopp, máris belefutott egy ilyenbe.

Amiatt sem lehet tökéletesnek nevezni a könyvet, hogy nehéz olvasmány volt. Nem csak a sztori miatt, hanem a nyelvezete súlyossága miatt. Tele volt idegen szavakkal, bonyolult és elgondolkoztató mondatokkal, világnézettel, szokással, kulturális ellentéttel, társadalom kritikával amit végtelen mennyiségű fájdalmas önvallomásba csomagolt  Shriver Eva története által.

Szóval nem, ez a könyv nem lehet 5/5-ös, de közel áll hozzá.

Egyszer az életben szerintem mindenkinek el kell olvasnia a Beszélnünk kell Kevinről című könyvet, de ehhez erő kell és bátorság. Aki vágyik arra, hogy kínozza magát Kevinnel, az ne habozzon megvenni a regényt, mert garantáltan maradandó élményt kap. Olyan élményt, amit sokáig nem fog elfelejteni. Ritka kivételes az ilyen jellegű könyv, nálam évente 1-2 ilyen szokott lenni. 2013-ban ez volt az egyik. 


Rendeld meg a könyvet itt 15% kedvezménnyel!



Oldalszám: 440 oldal
Kiadó: GABO Kiadó

A könyvet egyébként a Rukkoláról szereztem, az oldal indulása után szinte rögtön. Több száz ember várt rá, de én voltam a leggyorsabb happoló, amikor feltette a könyv gazdája a regényt. A rukkoláson egyébként nem csodálkoztam így elolvasás után, valahogy megértem, hogy meg szeretett volna szabadulni a regénytől. Gondolom őt is nyomasztotta a sztori, és hogy kerülgetnie kell a polcon Kevint.

Többiek is olvasták:
Katamano
Pöfivonat
Pupilla
Miamona levele Evához


2014. április 17., csütörtök

Jön a Párválasztó 3. része

Vajon kit választ America? Aspent? Vagy Maxont? Maxont? Vagy Aspent? Ki lesz a befutó? Ki az igazi a lány számára?



Az Entertainment Weekly egy gyönyörű videót tett fel Kiera Cass The One (magyarul Az igazi címmel jelenik meg május közepén) című könyvéhez. Imádtam eddig az összes borítót, nagyon jó volt a kulisszák mögé pillantani, hogy hogyan is készültek el ezek. A mostani videóban America (vagyis az őt alakító modell lány) vívódását nézhetjük végig, ami átszövi az eddigi összes kötetet.

Aspen vagy Maxon? Maxon vagy Aspen? Én már tűkön ülök, hogy elolvashassam. Régen volt könyv, aminek így vártam volna a befejezését!




2014. április 14., hétfő

széljegyzet 4 könyvről

Megint nem volt időm rendesebb bejegyzést írni, bár a Blogturné Klubnak hála az utóbbi időben elolvasott könyveim nem maradhatnak draftban, mert folyamatosan zajlanak a turnék. Persze azonkívül is olvasok azért, bár ezek régebbi példányok, de gondoltam egy-egy rövid bejegyzést azért megérdemelnének. Ezek után már csak hosszabbak vannak draftban , úgyhogy íme pár széljegyzet.

2014. április 11., péntek

Salla Simukka: Vérvörös

 vérvörös banner.png

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki megtanult félni.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy író, aki megírta, hogy mitől és miért félt a lány.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Blogturné Klub, aki elmeséli, ki ez a lány, ki ez az írónő és milyen remek élményt nyújtott a lány története az Olvasói számára.

Tarts velünk Te is e remek, modern Hófehérke mese turnéja során, és ismerd meg Salla Simukka: Vérvörös című könyvét, mely április 10-én az Athenaeum Kiadó jóvoltából már a magyar könyvesboltok polcaira is felkerül. Olvasd el a véleményeket, ismerd meg az írónőt és a szereplőket, hallgasd meg a könyvben felhangzó zenéket és játssz velünk egy csodákkal és rímekkel teli játékon a Mesék Birodalmában, ahol a JÓ elnyerheti méltó jutalmát: a Vérvörös regény egy példányát!

2014. április 7., hétfő

R. J. Palacio - Csodácska



Vannak olyan könyvek az életben, amelyek egyszerre tanítanak és szórakoztatnak. Mi most egy ilyen könyvet szeretnénk nektek bemutatni a Blogturné Klubbal. Mert ha nyitva tartjuk a szemünket és a szívünket, de igazán, és nem csak nézünk, hanem látunk is, észrevehetjük a hétköznapokban rejlő csodát. Még akkor is, ha nem feltétlen úgy érkezik, ahogyan várnánk.
Ismerjétek meg ti is Augustöt velünk a hét állomásos Csodácska blogturnéban, április 1-je és 7-e között! És ha ügyesek vagytok, meg is nyerhetitek a könyvet!

Kiadó: Könyvmolyképző
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Wonder
ISBN: 9789633736678
Várható megjelenés: 2014
Termékkód: 6554
Fülszöveg:

August (Auggie) Pullman arcdeformitással született, így nem járhatott suliba – egészen mostanáig. Éppen most kezdi majd az ötödik osztályt a Beecher Prep iskolában, és ha valaha is csöppentél már újoncként egy közösségbe, pontosan tudod, milyen nehéz ez. Az a helyzet, hogy Auggie is csak egy hétköznapi gyerek. Csak éppen az arca nem hétköznapi. De képes lesz meggyőzni az osztálytársait arról, hogy külseje ellenére közéjük tartozik?

R. J. Palacio egy modern klasszikust írt. Humoros, felemelő és hihetetlenül megható regényt, amire a végszót követően még sokáig emlékezni fogunk – miután együltő helyünkben elolvastuk, és lelkesen továbbadtuk.

Amikor megláttam a könyvet azonnal tudtam, hogy el szeretném olvasni, és nagy valószínűséggel szeretni is fogom. Szívesen olvasok olyan szereplőkről, akiknek valamilyen "rendellenességük" van. Ez lehet testi, de lehet akár lelki eredetű is. Az ilyen történetek után jobban bele tudom képzelni magam a helyzetükbe, az őket körülvevők helyzetébe, jobban megértem ezeket a fontos és sokszor tabu témákat és ezáltal jobban el tudom fogadni az embereket. Bár magamat mindig is toleránsnak tartottam, de ebben bizony sokat segítettek az ilyen jellegű könyvek is. Több embernek kéne olvasnia hasonlókat, mert sok embertársunk nem gyakorolja a toleranciát, sokan nem képesek fesztelenül viselkedni olyan emberek közelében, akiken van valami furcsa, vagy nem olyan mint a többi társuk. August, a Csodácska főszereplője is ilyen. Ő azt akit mindig megbámulnak, aki mögött összesúgnak, akitől félnek, akitől inkább eltávolodnak a közelkerülés és a megértés helyett.

2014. április 3., csütörtök

David Benioff: Tolvajok tele


A Fumax Kiadó jóvoltából márciusban jelent meg David Benioff Tolvajok tele című könyve. A Blogturné Klub 8 blogger segítségével, március 31. és április 7. között mutatja be nektek Lev és Kolja izgalmas és lehetetlen küldetését a háborúban álló Oroszország havas tájain értékelések, vélemények és extrák segítségével. Kövesd az állomásokat napról-napra, ismerkedj meg ezzel a különleges történettel és legyen Tiéd a hamarosan megjelenő könyv egyike!

Feliratkozottaim

  © Blogger Template by Emporium Digital 2008

Back to TOP